Ki tudja, hátha megrezget ez a néhány sor valakiben valamit, és az a valaki talán éppen egy komoly bankár lesz vagy valaki a PSZÁF-tól , esetleg egy derék honatya/anya, aki megszereti ezt az ötletet és továbbgördíti a világmegváltás felé.
Az ötlet pofonegyszerű. Arról van szó, hogy – ezt talán már a címből is kitalálta a nyájas és magas iq-val rendelkező olvasó – nyilvános bankszámlákat kellene csinálni. De hogy működne egy ilyen nyilvános bankszámla?

Annál a banknál, ahol a Transparency International Magyarország pénze van, az interneten bankolni óhajtó ügyfélnek adnak egy kütyüt. A kütyü egy pin-kódra indul be, generál egy véletlen számot, vagy nem teljesen véletlent, mindenesetre olyat, amiről a bank szervere tudja, hogy a kütyüt kézben tartó személy jogosult betekinteni az adott számlába, vagy arra is, hogy átutaljon valahová egy kis pénzt.  Vagyis a kütyü azért van, hogy csak illetékes szemek láthassák s csak illetékes kezek mozgathassák a pénzt.

Természetes, hogy senki sem szeretné, ha a pénzét illetéktelenek vennék föl, utalgatnák apósuknak vagy melegebb égtájakon bejegyzett offshore cégüknek.  Az is magától értetődő, hogy sem János bácsi, sem a Mol nem tartaná kívánatosnak, ha bárki bekukkanthatna a számláikba.  De attól, hogy János bácsi vagy a Mol nem tenné közszemlére a bankolását, még akadhatnak olyan szervezetek, amelyek nyugodtan megtehetnék ezt. Sőt: azoknak a szervezeteknek, amelyek gazdálkodása szoros ellenőrzéséhez eminens közérdek fűződi, jószerivel meg is kellene ezt tenniük. Miért ne kutakodhatnánk mi, egyszerű polgárok az  önkormányzatok, a minisztériumok, a pártok számláiban? 

Az ötlet, ezt már írtam, pofonegyszerű. Ráadásul, bevallom, nem is új. Ausztráliában a közszféra nagy része nyilvános bankszámlákat használ, néhány észak-európai államban ugyancsak léteznek ilyen számlák. De egyáltalán nem kell ilyen messzire mennünk: tőlünk egy ugrásra, Prágában a Transparency International helyi szervezete egy ideje nyilvános számlákon intézi pénzügyeit.

Oké, oké, néhány dolgot meg kell oldani. Ha a zuglói önkormányzat átutalja portásának, János bácsinak a fizetését, vagy a Mol-nak a kedvezményesen vásárolt tüzelőolaj ellenértékét, a recipiensek már nem biztos, hogy rajonganának azért, hogy a helyhatóság bankjának netes oldalain ezeket az összegeket is akárki megismerheti. Ezek a problémák azonban egyrészt nem jelentenek áthághatatlan akadályt a nagyívű ötlet esetleges honi diadalmenetében, másrészt lehet, hogy egyre többen jönnek rá: tulajdonképpen nem bántja őket, ha mások is belelátnak a zsebükbe. Nemrégiben egy, a személyes adatok kezeléséről szóló konferencián egy holland bankár mondta: őt bizony nem zavarná, ha bárki utána járhatna, mennyit keres, mire, mennyit és hol költ.

Ha lehetővé válna Magyarországon is nyilvános bankszámlák nyitása, hamar megjelennének az első fecskék: az átláthatóságot nagyra tartó szervezetek, cégek személyek. Ha elég sok önkormányzat tenné nyilvánossá a számláit (igen, persze, az összeset, hiszen anélkül nincs értelme egynek vagy akár tizenötnek sem). Néhány év múlva már kifejezetten ciki volna nem nyilvános bankszámlát tartani. Elképzelhetetlen? Szerintem egyáltalán nem.