Néhány napja kitűzte az országgyűlési választások időpontját a köztársasági elnök. A Bajnai- kormány megbízatása a végéhez közelít, érdemes megnézni, hogy mit vállaltak és mit teljesítettek a válságkezelő programban vállalt korrupcióellenes intézkedések közül. Az egyes intézkedések előnyeit és hátrányait már sokszor sok helyen taglaltuk, itt most csak a megvalósításról lesz szó.
A harminckilenc oldalas programban három bekezdés foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.
„Egy demokratikus állam csak a jogszabályok és a tisztesség együttes érvényesülése esetén működik megfelelően. Ha ezeknek bármelyike csorbul, vagy ennek látszata felmerül, az állampolgárok bizalma elvész, és sérül az önkéntes jogkövetés. Ezért minden állami döntést úgy kell meghozni, az adófizetők minden forintját úgy kell felhasználni, hogy teljeskörűen érvényesüljön a közérdek, viszont semmilyen más érdek ne érvényesülhessen, semmilyen jogtalan előny ne keletkezhessék. Ez a politikai elit egészétől kíván egységes, határozott kiállást, a kormánytól pedig határozott kezdeményezéseket. Az egységes kiállást semmi sem jelképezheti jobban, mint az ország egésze által várt párt- és kampányfinanszírozási törvény. A kormány kezdeményezni fogja, hogy erről végre szülessék döntés, az ellenzék is szavazza meg a már sokszor egyeztetett javaslatot.
Két vállalást tartalmaz ez a pár sor. A párt- és kampányfinanszírozási törvényre sok szót nem érdemes vesztegetni. Megtettük ezt már korábban az az érv, hogy kétharmados törvényhez kell az ellenzék támogatása és ezt lehetetlen megszerezni nem vehetjük komolyan, hiszen az Országgyűlésben más ügyekben igen jól megértették egymást. Például az új titoktörvény parlamenti vitájában nem okozott gondot, hogy kizárólag a nemzetbiztonsági szervezetek rövidtávú érdekeit védő igen restriktív módosító indítványokat megszavazzák és a kétharmadot is igénylő törvény végleges változata a nyilvánosság és a Parlament kisebb dicsőségére szolgáljon.
Más érdekek érvényesülésének elméletben létező, ám gyakorlatban működésképtelen korlátját jelenti a lobbitörvény. A törvény módosítása és beüzemelése egész sokáig napirenden volt az IRM honlapján még fent van egy 2009 áprilisi változata a módosításnak, ami kiterjesztette volna a törvény hatályát, de érdekes módon a Parlament elé terjesztett törvényjavaslatból már kiszedték.
A második bekezdésben szintén igen ambiciózus vállalásokat találunk: Közérdekvédelmi Hivatal felállítása; „megvizsgáljuk, hogy a rendőrség és az ügyészség miért ér el viszonylag kevés eredményt korrupciós ügyek feltárásában és őszre javaslatot teszünk a teendőkre”; „Országgyűlési határozatot kezdeményezünk a közszférában érvényesítendő etikai Kódexek alapelveiről”.
A korrupcióellenes hivatalról szóló törvényt az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra. Az Országgyűlésnek már alig van néhány ülésnapja hátra, úgy tűnik, hogy arra nem lesz idő, hogy érdemben figyelembe vegyék az államfő észrevételeit. Vagy megismétlik a 2003-as műsorszámot, ahol érdemi vita nélkül újra elfogadták a kórháztörvényt vagy bukik az új hivatal felállítása és jó eséllyel vele a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó törvény. Ez azt jelentené, hogy az egész őszi korrupcióellenes törvénycsomagot elfelejthetjük. A két törvényjavaslat számtalan ponton összeér. A közérdekű bejelentők bejelentéseiket nem kizárólag, de főként az új hivatalnál tehetnék meg az új törvény szerint, védelmüket (anyagi támogatás és jogi képviselet) pedig szintén a Közérdekvédelmi Hivatal biztosítaná.
Sajnos semmi nyoma nincs annak, hogy feltárták volna, hogy a rendőrség és az ügyészség miért nem képes nagyobb korrupció ügyekben hatékonyan eljárni, pedig egy új hivatal felállítása helyett ezzel kellett volna kezdeni az intézkedések sorát. Az etikai kódexekre vonatkozó országgyűlési határozatban szereplő egyetlen határidő 2010. február 28., így majd akkor lesz érdemes megvizsgálni, hogy végrehajtották-e.
A program azzal zárul, hogy az Antikorrupciós Tanácsadó Testület által kidolgozott stratégiát tekintik, tekintik vezérfonaluknak. Ez nagyon szép, de arra nincsen válasz, hogy a Kormány vagy az Országgyűlés miért nem fogadta azt el formálisan is, miért nincsen ezen a területen egy nemzeti stratégia, hasonlóan Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájához.
