A korrupció-elleni küzdelem elvileg könnyen kommunikálható, értékalapon – gondolhatnánk. Ez azonban nincsen így. Nézve az „Átláccó” videópályázat nyerteseit, fel sem merül bennünk, hogy némelyikük a viselkedéskutatók szerint éppen a korrupt viselkedéssel való azonosulást erősíti. Álljon itt egy esettanulmány ennek igazolására.

Arizona államban a helyi Nemzeti Park érdekessége, hogy év milliók alatt megkövesedett fákat tartalmaz. A nagy látogatottságú park legnagyobb problémája, hogy a látogatók apró kis fadarabokat vittek magukkal a megkövesedett matuzsálemekből. A park vezetősége erre kihelyezett egy táblát: „Az Önök természeti örökségét nap, mint nap rombolják le azzal, hogy a megkövesedett fát tulajdonítanak el, évente 14 tonnát, kicsiny darabokban.” A tábla tökéletesen haszontalan volt. Sőt, az esetet leíró tanulmány szerint azzal, hogy a rombolás gyakoriságára és megállíthatatlanságára hívta fel a figyelmet, még nőtt is a lopások száma. (Az eset leírását lásd a nagy sikerű és ezúton is melegen ajánlott: Goldstein-Martin-Cialdini: Yes! 50 secrets of persuasion, 2009, Profile Books)  A kutatók azt látták igazolva ezzel, hogy a negatív társadalmi visszaigazolásra/bizonyítékra (negative social proof)  való figyelemfelhívás nagyon gyenge visszatartó erő, sőt kontraproduktív is lehet.  Két típusú táblát helyeztek el ennek tesztelésére. Az egyiken az volt, hogy „A múltban sok látogatónk vitt már el megkövesedett fadarabokat a parkból megváltoztatva ezzel a Megkövesedett Erdő természetes állapotát.” A tábla alatt pedig fénykép volt, melyen több látogató éppen fákat vesz el. A másik táblán nem volt a cselekvés társadalmi visszaigazolására vonatkozó információ, egyszerűen csak az ősfa lopás helytelenségére, elfogadhatatlanságára utalt. „Kérjünk ne vigyen el megkövesedett fát a parkból annak érdekében, hogy megőrizzük a Megkövesedett Erdőt természetes állapotában”. A tábla alatti fotón csak egy szem, fát elvivő látogató volt, az egyezményes tiltó jelben, az áthúzott piros körben. Az eredmények a hipotézist igazolták. A tábla, mely a negatív példa nagyszámúságát mutatta több emberrel illusztrálva csaknem megháromszorozta a lopások számát. A másik tábla viszont megfelezte azt, pedig csak egyszerűen a cselekvés helytelenségére és az önmegtartóztatás pozitív következményére hívta fel a figyelmet. Vagyis az a tény, hogy az emberek mások viselkedésére hivatkozva (társadalmi bizonyíték) hoznak döntéseket könnyen visszaüthet a kommunikációban, melyben az nyer hangsúlyt, hogy mások gyakran és nagy számban ezt vagy azt a helytelen dolgot csinálják.

A kifogásolt – kétségkívül szellemes - videók általában azt mutatják be, hogy a korrupt cselekvésminták kis hazánkban széles körben elterjedtek csaknem mindenféle interakcióban, korra, helyre való tekintet nélkül. A fenti példa szerint ez bizony inkább azonosulásra nevel és nem elutasításra.  Megnyugtatásul: a versenyben a legjobb helyen végzett munkák ebből a szempontból (is) jók.

Írta: Harmati László