Tíz éve a magyar jog része a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló OECD egyezmény. Nem büszkélkedhetünk azzal, hogy hatóságaink túl komolyan vennék az abban foglalt vállalásokat. Az egyezmény 5. cikke szerint „a külföldi hivatalos személy megvesztegetése esetében a nyomozás és a büntetőeljárás tekintetében mindegyik Félnek a vonatkozó belső jogszabályai és jogelvei alkalmazandók. Az eljárást nem befolyásolhatja nemzeti gazdasági érdek, egy másik állammal való kapcsolatokra történő lehetséges kihatás, vagy az ügyben érintett természetes vagy jogi személy kiléte”. Nagyon erősen próbáltam elképzelni, hogy ezt a rendelkezést a Daimler és a Gripen ügyekben a gyakorlatban hogyan alkalmazzák a hatóságok, hogyan nem befolyásolja döntéseiket a nemzeti gazdasági érdek (jelentsen az bármit is) vagy éppen vagy az ügyben érintett természetes vagy jogi személy kiléte – legyen szó bármilyen magas rangú érintett döntéshozóról. Nem sikerült, ám arra gondolni sem merek, hogy nemzetközi kötelezettségeinket semmibe vennék.
„Nem nyomoznak és nem is nyomoztak Magyarországon a Gripen-üggyel kapcsolatban - mondta a Vasárnapi Híreknek Borbély Zoltán a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője”. Igaz, hogy azóta befutott egy újabb feljelentés , de nem látszik, hogy ennek bármi hatása lenne. A Daimler-ügy sem sokkal frissebb, mint a Gripen-ügy. 2006-ban már beszámolt a sajtó a vesztegetésekről és most csak a cég és az amerikai hatóságok közti megállapodás kapcsán került újra elő a történet. „Sem az Országos Rendőr-Főkapitányság, sem a Nemzeti Nyomozó Iroda nem folytat eljárást a Daimler-botrányban felmerült "magyar szál" kapcsán” – olvashattuk a magyar nyomozóhatóságok újságírói kérdésre adott reakcióját.
Tudjuk, hogy a Gripen-ügyben a svéd ügyészség talált magyar vonatkozású bizonyítékokat is, de annak semmi nyoma nem látszik, hogy a magyar hatóságok együttműködnének velük. A Daimler-ügyben szintén nem látszik, hogy jogsegélyt kértek volna a magyar hatóságok vagy a segítségüket felajánlották volna az amerikaiak.
Az Európai Unió tagállamai (Svédország ilyen) közötti bűnügyi együttműködés egy igen jól szabályozott és a gyakorlatban is működő terület (lásd az európai elfogatóparancsok hatékony alkalmazását). Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között szintén hatályban van egy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény. Budapesten Nemzetközi Rendészeti Akadémia működik melynek az oktatóit az USA biztosítja és az Akadémia „lehetőséget biztosít arra is, hogy a hallgatók szoros munkakapcsolatot alakíthassanak ki, ezzel is elősegítve az országok közötti jövőbeni nemzetközi együttműködést”.
Mi kellene még ahhoz, hogy nálunk is nyomozás induljon a külföldi bizonyítékok alapján a Daimler és a Gripen ügyekben?
