Megnéztük az antikorrupciós csomag közbeszerzési részét! Jogos a kérdés: miért is küzdünk ezen a területen?
Az átláthatósági megállapodás a Transparency International Magyarország egyik javaslata egy pazarló és korrupciótól fertőzött területre. Történetesen jelenleg ez a maximum, amit ki tudunk hozni törvényeinkből, mivel a mai közbeszerzési törvény alkalmatlan a mélyebb problémák megoldására. Novemberben megtudtuk egy tartalmas tudományos elemzésből, hogy a közbeszerzések terültén olyan nagy a korrupciós veszély ma Magyarországon, amit a jelenlegi törvény már egészen egyszerűen képtelen kezelni.
Így ma a Transparency International Magyarország csakis annyit tehet, hogy egyrészt küzd egy olyan közbeszerzési törvényért, ami érthető (nem 404 szakaszból áll), átlátható (nincsen benne több száz keresztbe utalás), a közpénzek hatékony felhasználását segíti (nem 20-25%-al drágítja meg közös költségeinket).
Másrészt próbál olyan „külső jogi eszközt” importálni, ami egyes egyedi ügyekben segíthet tisztába tenni közös pénzügyeinket. Ilyen eszköz az átláthatósági megállapodás (angolul: integrity pact). Ez a Transparency International által a 90-es években kidolgozott eszköz, amely bár korántsem old meg minden bajt, nem csodaszer, de kellő bölcsességgel jóra használható. Az alaptézise egyszerű: meghonosítani a civil társadalom kontrollját nagy közpénzek elköltésénél. Az a tapasztalat, hogy a hivatásos, kötelező jellegű vizslató szemek nagy közpénzek elköltésekor (ez az állami (ön)monitoringozás) nem működnek kellő hatásfokkal bizonyos kultúrákban (sajnos ilyen Magyarország is). Ha azonban egyes –tipikusan nagyobb- közpénzfelhasználást figyelemmel kísérhet egy civil szervezet, vagy az általa kiválasztott monitor, akkor egy olyan külső szem kerül bele a rendszerbe, aki még tud újat meglátni, fedhetetlen és tipikusan nagyobb a bizalom is iránta.
Az érdeklődést már sikerült felkelteni itthon is az átláthatósági megállapodásról, de ezzel kell párosulnia a közbeszerzési törvény módosításának. Az Antikorrupciós csomagról, már a kezdetektől –nagyon vegyes- véleményt formáltunk. Ebben több javaslatot adtunk a jogalkotónak –többek közt az átláthatósági megállapodással kapcsolatban. Ehhez képest azt kellett észlelnünk a parlamenti vita során, hogy az alap javaslat és az országgyűlési képviselők által benyújtott módosítok egészen másról szólnak, mint amit mi a kezdetektől képzeltünk.
Mi a Transparency célja és miért nem passzolnak ehhez a képviselők elképzelései?
A Transparency International Magyarország szerint az átláthatósági megállapodás a civil kontroll intézményének kell lennie és nem egy újabb hivatásos ellenőr állásnak a közbeszerzések útvesztőjében. A képviselők szerint átláthatósági biztost egy hivatalos szervezet által vezetett hivatalos névjegyzékből –valkószínűleg hivatalos közbeszerzési tanácsadók közül- kell kiválasztania egy bürokratikus szervezetnek. Sajnos ennek semmi köze a Transparency által ajánlott civil kontrollhoz.
Miért nem jó, ha van egy hivatalos névjegyzék hivatalos ellenőrökkel?
Nagyon egyszerű: mert ilyenből már sok van. Még egy nem tenne hozzá semmit, sőt még drágábbá tenné az eljárást –eredmény nélkül. Ma már a legtöbb eljárásban közreműködik hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a különböző alapokból támogatott (EU, svájci- és norvég alap) projekteknél valamilyen ellenőr (l. NFŰ, VÁTI stb.). Ezek valóban azon az elven működnek, amit előbb írtunk: hivatalos szerv kijelöl egy hivatalos ellenőrt, aki ad egy hivatalos ellenőrzést. Nem kevés, túl sok ilyen belső (kötelező) ellenőrzési mechanizmus van. Még egyet teremteni: öngól.
Akkor miben más az általunk javasolt átláthatósági megállapodás?
Az biztos, hogy nem ezen a tengelyen fog átfordulni a hazai fertőzött rendszer egy patyolattiszta világba, de néhány esetben talán segíthet, mert: nem hivatásos ellenőrök végzik munkaköri kötelezettségből a „szokásos” ellenőrzési feladatot; nincsen politikai megfelelési kényszer egy civil szervezettel szemben; rugalmas az ellenőrzési mód; egy szerződésen alapul, nem minden helyzetet ugyanúgy szabályozó jogszabályokon; egy (el)ismert civil szervezet esetén nagyobb bizalom övezheti az ellenőrzési tevékenységét; több sikeres nemzetközi tapasztalat.
És lesz ebből valami vagy ez a hajó elúszott a képviselők javaslataival?
Erre a kérdésre az Antikorrupciós csomag révbe érkezése vagy inkább zátonyra futás (?) előtt még ezt írtuk: „Ezt ma nehéz megmondani, az idő előrehaladtéval távolodunk a célunktól, de bízunk abban, hogy az országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott javaslataink előbb-utóbb értő fülekre találnak. Ha javaslatainkat megfontolják, akkor van értelme az átláthatósági megállapodásnak, ha nem, akkor az valami egészen más lesz –amiről most nem tudunk nyilatkozni. De mi a magunk részéről megtettük, amit ez ügyben meg lehetett!”
Ma pedig már tudjuk a választ. Az országgyűlési képviselők egyik ide vágó lényegi észrevételeinket sem tartották fontosnak a törvénybe iktatni. Javaslataink süket fülekre találtak. Ezzel valóban a teljesen ismeretlenbe irányították az átláthatósági megállapodás sorsát, mert: egy ma még –mindig- ismeretlen jogszabály fogja meghatározni ki lehet átláthatósági biztos és mit tehet; ma erre a feladatra kisebb eséllyel pályázhatnak civil szervezetek; ezzel a „civil kontroll” gondolatának „annyi”(?!).
