„1801-ben a koppenhágai tengeri csatában Horatio Nelson belenézett távcsövébe, és azt látta, amit látni akart – vak szemével. Amikor felettese zászló-jellel megadta neki a jogot a visszavonulásra, nem élt a lehetőséggel és folytatta a támadást. Az elvárás vélhetően az volt, hogy vonuljon vissza, de ő vak szeméhez helyezve a távcsövet a maga módján „értelmezte” a parancsot.”

Létezik képlet arra, ami alapján el lehet dönteni, melyik finanszírozás előnyösebb a közszféra számára: tisztán állami beruházásban megvalósítani valamit, vagy köz-magán együttműködésben megvalósított beruházástól hosszú távon szolgáltatást vásárolni (PPP). A hosszú távon kedvezőbb ár-érték arány kialakítása ennek a mérőfoka.  Mielőtt egy ilyen beruházás elindul három dolgot semmiképp sem érdemes figyelmen kívül hagyni:  1.  szükség van-e a beruházásra (autópálya, kórház, börtön, kollégium stb.), 2.  hosszú megtérülési idejű finanszírozásról van szó -olyan hosszú futamidejűről, hogy minden józan feltételezés szerint valamikor a beruházás futamideje alatt Magyarország hivatalos fizetőeszköze az euro lesz, erre tekintettel a szolgáltatás ellenértékének meghatározásakor jelentős mértékben euro alapon számolnak, 3. ideális esetben az fizessen aki a szolgáltatást közvetlenül igénybe veszi, így a megfelelő minőség jobban kikényszeríthető. 

A mai kormányzat a PPP szerződésekkel kapcsolatban a következőkkel szembesül: 1. többnyire szükség van ezekre a beruházásokra, 2. sokkal többe kerülnek, mint amire számítottak a deviza alapú díjfizetési kötelezettségek miatt (ezen a ponton a forint gyengülése miatt osztoznak a devizaadós háztartások sorsával), 3. a szolgáltatások nagy részét a központi költségvetés fizeti. 

A gazdaságpolitika átlátható döntésekkel biztosíthatná, hogy a beruházásokban résztvevők kiválasztásánál tisztán a verseny szempontjai érvényesüljenek, kiszámíthatósággal pedig a folyamat kevésbé lenne kockázatos, mely olcsóbbá tenné a beruházásokat a magánszektor alacsonyabb profitelvárása miatt.  Az át-és előrelátás sajnos az elmúlt néhány hónapban sem látszott erős szempontként megjelenni, ami azért is nyugtalanító, mivel a kormány EU-s forrásokat kíván bevonni ebbe a folyamatba és ezzel töltené ki a saját maga által kreált űrt. De ez eddig így még sehol sem működött.  A koppenhágai csata kimenetele tehát PPP ügyben (is) még kérdéses a magyar kormány számára.